A boldogság képlete – megtudhatod, mennyire vagy boldog!
A boldogság mérése
Obayuwana, a The Happiness Formula (A boldogság képlete) című könyv szerzője, már 1979-ben kifejlesztett egy módszert az emberi boldogság mérésére. Szerinte a boldogság képlete így hangzik: Remény osztva Éhséggel egyenlő Boldogság.
Hogyan működik a képlet?
A boldogság értékének meghatározásához 12 kérdést alkotott, melyekből hat a reményt, hat pedig az éhséget méri. Minden kérdésre 1-től 8-ig terjedő skálán lehet válaszolni (1 = egyáltalán nem igaz, 8 = teljesen igaz).
Reményt mérő kérdések:
Általánosságban optimista vagyok.
Úgy érzem, hogy van mit adnom másoknak ebben az életben.
Szükség esetén van, akire támaszkodhatok.
Általában megtalálom a válaszokat, amikre szükségem van.
Úgy érzem, több szerencsém van, mint sok más embernek.
Kapcsolatomra egy magasabb hatalommal gondolva (pl. Isten) megnyugvást érzek.
Számold össze a válaszaid pontjait – ez lesz a remény értéked.
Éhséget mérő kérdések:
Jelenleg nagy stressz alatt állok.
Nem kapom meg azt a tiszteletet, amit megérdemlek.
Nincs közeli vagy bizalmas társam.
Folyamatosan aggódom a pénz miatt.
Sok kérdésemre nincs válaszom.
Aggódom a jövőm miatt.
Ismét add össze a pontokat – ez lesz az éhség értéked.
Számítás:
Oszd el a remény értékedet az éhség értékeddel, így megkapod a személyes boldogságindexedet.
Eredmények értelmezése:
1,0 felett: boldog ember.
1,0 alatt: boldogtalan ember.
4,0 felett: kivirágzó személyiség.
0,25 alatt: kimerült személyiség.
Kritika a boldogság mérhetősége kapcsán
Bár sok kutatás és módszer létezik a boldogság mérésére, egyes szakértők szerint a boldogság szubjektív és összetett jelenség, amelyet nehéz objektíven számszerűsíteni. Sokan úgy vélik, hogy a boldogság inkább kontextuális és minőségi, mintsem számszerűsíthető.
